2007/08/16

hat vege
szakitottunk cs-vel, 7 szep ev utan
most pakolas, legalabb egy heten at, mert itt elek [eltem], itt van mindenem
utana koltozes
iszonyu
belebetegszem a gondolatba is
masik blogomon mar sirtam egy kort

mi helye ennek egy evos blogban?
ezt egyreszt a nagyon kedves ertem aggodoknak irom, h lassak, hol tart az ugy, azaz h nem tart sehol, vege
masreszt azert, mert egyedul utalok enni
akihez meg megyek lakni, o sokszor nincs is otthon
uh azon tul, h a lelki trauma szetvagta a gyomrom, meg ez is rajon
uh itt mostanaban nem lesz se recept, se jokedvu eves, se semmi, max sirankozasok
harmadreszt mert cs-nek szerettem a legjobban fozni, vagy barmilyen kajat csinalni
mindig izlik neki a kaja, pedig nekem altalaban nem
es jo volt vele enni, a vilagon vele [volt] a legjobb enni

ezen kivul at kell ertelmeznem a cimkeket
az itthon eddig cs-t jelentette, egyertelmuen
most bp-t fog jelenteni, ahol eppen vagyok

[istenem, sosem voltam meg ennyire szomoru]

11 comments:

Anonymous said...

Megszakad a szívem érted!!!! Nem tudok semmi okosat és bíztatót írni, mert ilyenkor az úgysem használ. Csak egy dolgot írhatok. Gondolok rád, szorítok neked és lélekben veled vagyok :-)

Doctor Pepper said...

ó szegény, sajnálom, hogy ilyen szomorú vagy, drukkolok, hogy újra találj értelmet az "itthon"-nak.

Anonymous said...

Akárcsak Morzsóka: együttérzésemről tudok írni. És jobbulást kívánok!

macs said...

Nem szeretnék közhelyes lenni, de ha valaki elmegy, az azért van, hogy jöjjön helyette másik. :( Persze eleinte felfoghatatlan, és emészthetetlen, de muszáj bíznod benne, hogy elmúlik. Ehhez kívánok sok erőt.

anna said...

koszonom h gondoltok ram
jol esik am nagyon
nagyon

phzs said...

Csak ritkán tévedtem ide eddig, de többnyire hamar abbahagytam az olvasást, mert nagyon kínos volt, ahogyan ez a kapcsolat megjelent a blogban. Ha visszaolvasod őket, te is látni fogod bizonyára, hogy ez nem volt tökéletes régóta, akárki is volt az, aki befejezte.
Lehet, hogy kegyetlennek tűnök, de semmi nem használ ilyen esetben, csak az őszinteség, elsősorban önmagad felé.

ildinko said...

:((((((
Fel a fejjel!

anna said...

ildinko:
kosz, igyekszek

phzs:
koszonom a kritikat
valoban nem volt tokeletes, az nem is kerdes, de rengeteg minden volt benne, amikrol nem irtam
sajnalom, h az utobbi idoben, vagy netan mindig csak a kapcsolat rossz oldala jott le a blogomban
sokszor nagyon hirtelen felindulasomban irtam csak le, ha cs eltort vmit, vagy a gyakorlati dolgokhoz semmi erzekkel hulyesegeket csinalt
gondolom, ezekre utalsz
unalmasnak ereztem volna leirni, h mennyire jo volt vele mindig enni, mennyire szerette, ha csinaltam neki vmi kajat, mennyire mokas volt vele boltba menni es filozni, miket egyunk
[ajjajj, utolag kellett atirnom az allitasokat mult idore]
a tobbit meg nem ereztem idetartozonak
hidd el, irhattam volna olyanokat is, h ne ezt erezd, csak pl amikor eppen vmi tokjo dolgot csinaltunk, akkor nem volt kedvem csak azert bekapcsolni a gepet, h leirjam
[eleve olyan kevesen olvassak a blogomat - bar most mar nem vagyok ebben olyan biztos -, h total ad hoc irkaltam ide barmit is]
meg tipikusan pont akkor csinalt nekem kajat, amit megemlithettem volna, amikor nem volt idom meg kajat se csinalni, nem hogy utana lelkendezni rola a blogon - pl amiokr a szigorlataimra keszultem
valoban megemlithettem volna, h minden szuletesnapomra fozott nekem vmit, igazi agglegeny modon, amikert ugy lehetett szeretni
vagy hogy szinte tancolt oromeben, ha vmi olyan kajat csinaltam v csinaltunk, amit szeretett, vagy vart nagyon
vagy ha elmentunk egyutt enni barhova
tkp mindig mondta, h eszmeletlen jo velem enni, mert sugarzok, amikor eszek - ez csak vele allt fenn, azora persze mar nem sugarzok
sot egy "elfelejtesre varo" becenevemet is leirom neked, amit csak nekem mondott mindig, mas nem is hallott rola: sokszor kaja-ancinak hivott
regen sokszor jart a nagymamajaval, akit nagyon szeretett, piacra, es utalta az egeszet
nekem koszonheto, h ma nagyon szeret piacra jarni, bar inakbb velem, mint egyedul, es o csak bameszkodik
rengeteg ilyen van, csak sosem ereztem, h le kene irnom, vagy erdeklne barkit is
meg olyan termeszetes volt nekem a sok jo, mig amikor valamitol merges lettem, akkor konnyebb volt kiadnom a mergem azzal, h lelepek, leulok, leirom, puffogok kettot aztan kesz

remelem, most mar el tudod hinni, h van mit sajnalnom
en mindenesetre belattam, h kar volt csak mergemben leirni, amiket leirtam, es oromomben nem leirni, amiket leirhattam volna

Anonymous said...

Hajrá Anna! Lesz ez még így se és lesz ez még jobb is!

Anonymous said...

Kitartás!Fel a fejjel!
Csilla

anna said...

jaj de jo lenne, ha csak ezek a kedves kommentek jarnanak az eszemben
olyan sok erot adnak am
[leginkabb persze morzsokae, mert o az elo pelda, h tul lehet elni]