amikor meglattam a kiirast, mar olyan allapotban voltam, h tenylegesen elsirtam magam
lenyegeben szakitas utan ilyen tema, egek
eddigi romantikusok:
na, ez nalam vicces, vegulis az egesz romantika-dolog
az a helyzet, h en cs-vel total total maximalisan szerettem enni, barmikor barmit, es vmi romantikat lenyegeben minden evesunkben ereztem
akkor is amikor burgerkingben vigyorogva vmi gyik kajat ettunk, akkor is amikor cs anyukajaeknal a konyhaban lapitva ettunk es vegigvigyorogtuk az egeszet, akkor is amikor volt otthon sok sok jo kaja, de cs nagy batran elohozakodott hazafele, alt ejjel az oktogonnal, h milenne ha 2sajtburger, akkor is amikor kotyvasztottam vmi anna-kajat, ami nekem nem is izlett, o meg kepes volt korbetancolni, h ez hihetetlen finom, de igazabol tenyleg mindig
de persze vannak extra-romantikus emlekek, nyilvan:
- az egyik elso, amikor cs eloszor vitt el kinai gyorsetterembe, enni meg teazni
en korabban otthon gyakorlatilag sosem jartam etteremben, kinai meg ott nincs is, raadasul cs-nek is meg nekem is szanalmasan keves volt a penzunk, szoval ez komoly anyagi koltseg volt tole
en teljesen elhultem az egesztol, azota is meg vagyok hatva, megmaradt
nem is tudom, tudnek-e megegyszer meghatodni ennyire etteremtol, v barmi hasonlotol, sztem nem
- az is az volt, amikor bemutattak nekem r-vel a kedvenc kajajukat, ami azota nekem is nagy kedvencem, a krumplis melegszendvicset
mar nagyon regota kertem cs-t, h csinaljon mar nekem uuujra, de nem csinalt, pedig azert akartam azon tul, h finom, mert fel akartam tenni a blogomba
hat igy majd egyszer csinalok en magam, csak az ugy mar nem az igazi
- cs regebben minden szulinapomra fozott vmit, ezzel is sikerult lehengerelnie teljesen; sajnaltam, h par eve teljesen leszokott errol
eloszor veloscsontot, mert az meg sosem ettem, aaaa nagyon jo volt, aztan vadast, bar az full instant dolgokbol allt, megis nagyon orultem neki, meg egyszer egy szerb husveti edesseget, az is remek volt
- par ev utan raalltunk cs-vel arra, h elokaracsonyt csinaltunk magunknak 23-an, es csak masnap hajnalban mentem haza
egyszer pl vmi halat sutott, tulsutotte jo szarazra, de nem zavart csoppet sem
- utazaskor evesek, azok mind extraromantikusok voltak
az itt leirtak elott meg volt egy lengyel ut, ott is egek, milyen jo evesek voltak, hu de szerettuk oket
- a vasarnapi reggelik, marmint a sok oran at tartok, csak ez is jol elmaradt egy ideje, mindig zsufoltak voltak a hetvegeink, nem fert mar bele
- na meg amikor bementem cs-hez a munkahelyere, es megfelezte velem az ebedjet, azt mindig nagyon szerettem, de persze o is, inkabb kicsit ehes maradt, de menjek be mindenkepp
es akkor persze beleszolhattam, mit egyunk, komoly hatalmam volt
salatat is mindig en rakhattam ossze, hm hm
- meg a piacon evesek, amikor vettunk rengeteg kajat, de ott muszaj volt pl a keleti elelmiszeresnel egy pisztacias cuccot venni, vagy esetleg egy langost, vagy vmit, nehogy ehen haljunk hazaig
- nem hagyhatom ki az erkelyen eveseket se, en azoktol mindig ellagyultam
cs lakasabol az egyik kedvenc pontom az erkely volt, nem is tudok jobb erkelyt elkepzelni annal, a vilagon se
most:
ha meg tuti lenne cs-m, csinaltam volna vmi remek, nekivalo dolgot itt, aztan virtualis vacsi lett volna belole, de meg azt is kinezem magambol, h postan kuldtem volna neki vmit, ami ma este nyithat ki
total meglepetes lett volna neki, sosem koveti figyelemmel, mi folyik a gasztroblogokon, csak amikor mar feszkelodok, h jaj jaj, mit kene csinalni
miert volt az, h eszembe se jutott, h itt nekem helyem van most:
- szakitas, emiatt semmi romantikus kedv
- nagyon lazas vagyok hetfo ota, meg gyenge is, emiatt eddig semmi etvagy es semmi ero a fozeshez / kajakesziteshez
- a szajamban vmi remes gyulladas van, nekem ilyen meg eddig soha nem volt, emiatt nem tudok ragni, semmit, tenyleg [meg a wakamet a miso-levesben se], es vannak kedves sebecskek is, ami miatt meg minden csip, minden es nagyon
nem hittem, de vegul megis ramjott a vicces kedv, csinaltam vmit, olyan osember-fele kajat, amilyeneket igertem, hahaha

a lenyugozo palyamuvem:
dietas kamuromantikus krumpli, magamnak
megfoztem 5 szem pici biokrumplit [sos vizben, issam kedves kis labosaban, es persze kicsit kifutott]
leontottem a levet [nem volt sok, es mi a fenet csinaltam volna belole, amikor nem is eszek semmit]
osszetortem a csodas krumplinyomommal [meg jo h elhoztam, kiralysag]
kevertem bele vajat es egy egesz pici tejet
[igen, lenyegeben krumplipure, csak azt olyan gaz lett volna leirni, hehe]
HA lett volna, kevertem volna bele kis parolt kortet is, de nem volt kortem, netan kapribogyot, de az se volt
HA tudnek ragni, kevertem volna bele mandulaval toltott olivabogyo-darabokat es tokmagot, azok vannak itt nalam, vagy mazsolat, az is van
HA birna a szam a csiposet, kevertem volna bele dijoni mustart is, nemreg vettem
igy viszont csak kis petrezselymet tepkedtem bele, h megis legyen benne vmi [az van par szal a konyha ablakaban levo cserepben]
a tetejere alig felismerheto szogletes szivet raktam magamnak, peneszes sajtbol, agyam eldobom
sajnos romantikus nem lett igazabol, bar nem is altattam magam
es a harmadat se sikerult megennem, bar tok finom volt, de a gyomrom is max egy kis csiga meretu lehet mar, meg csipte is a sebeimet mint a veszedelem